A modern egyházépítészet diadala
A templom, amelyben Jézus és a Szűzanya fontos üzenetet adott át az emberiségnek.
Remetekertváros, Pesthidegkút sokáig lakatlan külterülete az 1930-as években kezdett kiépülni, amikor a területet parcellázni kezdték. Mivel két kilométeres körzetben nem volt templom, Schlachta Margit – a Szociális testvérek Társaságának alapítója – pesthidegkúti házának egy részében a székesfehérvári egyházmegyei hatóság engedélyével nyilvános kápolnát rendezett be. 1933-ban ideköltözött Bozsik Pál nyugalmazott gyöngyösi prépost-plébános, aki hamarosan megkezdte az egyházközség szervezését, majd a templom felépítését. Ez a kápolna volt a magja az 1934-ben megalapított önálló remetekertvárosi egyházközségnek.
Országos gyűjtést indítottak, majd 1937. adventjén megtörtént a templom alapkőletétele. Öt évvel később, 1942. június 29-én, Svoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök úr szentelte fel a templomot. A baloldali szenteltvíztartó lábazatán a következő felirat tanúsága szerint: „Itt imádkoztak a lengyelek a magyarokért és saját hazájukért 1942-ben.” Az 1993. évi egyházmegyei határrendezés során az egyházközség az Esztergom-budapesti főegyházmegye kötelékébe került. Az egyházközség területén élnek a Szociális Testvérek, és a kriptában nyugszik a Szeretetláng mozgalom látnoka, Szántó Erzsébet asszony. A magyar ajkú hívek mellett a templom ma a Budapesten élő francia ajkú katolikus közösségnek is otthont ad.
A 712 négyzetméter alapterületű épületet Kismarty-Lechner Jenő műegyetemi tanár tervei szerint Iványi Gyula építészmérnök építette. A templom a modern egyházépítészet diadala. A legegyszerűbb eszközökkel, lendületes, arányában felemelő hatást gyakorol már a külső szemlélőre is. Homlokzatát Pál Mihály Árpád-házi szentjeinket ábrázoló két szobra díszíti. A kétezer fő befogadására alkalmas épület vasbetonpilléreken nyugszik. Őskeresztény bazilikára emlékeztet, tágas főhajóval és csak a közlekedést szolgáló keskeny mellékhajóival. A hat-hat pillér hét szakaszra osztja a hajót, tengelyében egy-egy ablakkal, melyeket Ungváry Sándor készített, a Szentlélek hét ajándékát jelképező mozaikokkal.
A tizenkét méter magasan fekvő vasbetontestes mennyezetet kőrisfa burkolat takarja, melyet Börtsök László rajzai díszítenek. A két főoltár és a szószék olasz márványból készült. A templomban három kápolna van, alatta, külső bejárattal a kriptákat és urnákat még ma is befogadó altemplom található. Az épület a II. világháború miatt befejezetlen maradt: nem készült el a toronyóra, és a templomtorony süvege, valamint az oltárkép és belső szobordíszítések sem. A háborút követő nehéz évek, majd a vallásellenes kommunizmus ideje alatt, ha lassan is, de tovább szépült a templom. A keresztút domborműveit és a templom pilléreit díszítő, szenteket ábrázoló tizenkét szobrot Vida Zoltán szobrászművész készítette. Rajta kívül Feszty Masa, R. Szörédi Ilona, Árkayné Sztehló Lili, Antal Károly, Ohmann Béla, Molnár C. Pál alkotásai csodálhatók meg a templomban. A főoltárkép Pogány Géza munkája, a Szentlélek eljövetelét ábrázolja. A templom orgonája az Angster gyár utolsó remeke. A torony három harangját Gombos Miklós harangöntő készítette. Az épületet 1978-ban műemlék jellegűvé nyilvánították. A hetvenéves templom állagának megőrzéséhez és további szépítéséhez évről-évre jelentős összeggel járul hozzá a II. Kerületi Önkormányzat Képviselőtestülete. Szíves támogatásukat a jubileum alkalmából, valamennyi itt élő nevében ezúton is hálásan megköszönöm.